U16 FIÚK – 4 NAP ALATT ÖSSZECSAPTUNK LEGJOBBAKKAL

(Nemzeti Kadett Bajnokság)

A lettországi túránk után nem volt sok idő kipihenni magunkat, kedden már a bajnoki cím legnagyobb várományosa otthonában a Honvédon dobták a labdát. A hazaiak hatalmas lendülettel estek nekünk, mi meg csak pislogtunk. Próbálkoztunk, próbálkoztunk, de túl nagy falat volt ez nekünk ebben a helyzetben (is), hamar 20 lett közte. Folyamatosan hajtottam a srácokat, hogy ne túlélni akarják ezt a mérkőzést, hanem megélni. Az első félidőben nyomokban tartalmazott a játékunk kosárlabdára hasonlító jeleket, így 56:23-as állást mutatott az eredményjelző. Második félidőre megjött a kedvünk és a fantázia, ezt a szakaszt már csak 6 ponttal veszítettük el. Ugyan ellenfelünk szépen forgatta a csapatát és osztotta szét a perceket, de a játékunkba ez sem hozott romlást, egyszerűen mi mutattunk többet magunkból. Jó lett volna egyből, így kezdeni a mérkőzést, de ennyi hiányzóval egy kemény hétvége után lehet ez nem is teljesen elvárható. Büszke vagyok a srácokra, mert a mérkőzés túlnyomó többségében felvették a kesztyűt és tudtunk kellemetlen perceket okozni a Honvédnak. Sajnos a negyed negyedben Peti térde megsérült, a helyszínen nagyon komolynak tűnt, bár azóta úgy tűnik egész olcsón megúszta, mindenesetre jobbulást kívánunk neki.

Két nappal és két edzéssel később Pécsre vitt a csapatbusz minket, ahol szintén nem várt ránk egyszerű feladat. A helyzetet Kende betegsége (illetve a többiek fel nem épülése) tovább nehezítette. Kolosnak és Somának be kellett ugrania illetve Huba is velünk kellett hogy tartson, pedig neki még edzés terveztem mielőtt újra pályára lép. A Pécsiek más sebességgel kosárlabdáztak, gyakorlatilag lemásoltuk a keddi első félidőt. A félidőbe rendeztem a sorokat, illetve azt gondoltam sikerült, de csalódnom kellett. Gyorsan kértem egy időt, amit szerintem még Kőbányán is hallottak és láss csodát elkezdtünk küzdeni, hajtani. Volt 4-5 olyan percünk, hogy öröm volt nézni. Aztán persze ezt nem tudtuk végig tartani, de örültem hogy ki tudtam húzni ezt a teljesítményt a csapatól, csak kár hogy ilyen áron. Ezen a meccsen Dobos Levi bokája sérült meg kicsit, ha nagyon kellett volna vissza tudott volna állni, de nem kockáztattunk.

4 nap alatt összecsaptunk az idei országos döntő legnagyobb esélyeseivel, úgy is fogalmazhatunk, nem tudom elképzelni, hogy ne ez a két gárda csapjon össze az aranyért. Jelen állapotunkban azt mondom, közel kimaxoltuk a helyzetet, a hétvégi túra sokat kivett belőlünk. Igen, tehettem volna későbbre is ezeket a meccseket, de azt gondoltam szerzünk a 4 nemzetközi meccsen egy olyan ritmust amivel felvesszük a kesztyűt a legjobbakkal. Sajnos a betegségek, sérülések és a fáradtság közbeszólt. Pihenünk egy kicsit, aztán pedig újra összeszedjük magunkat, mert jobbnál jobb meccsek következnek, aztán pedig hazai pályán ugrunk neki a Honvéd-Pécs párosnak!

Budapest Honvéd SE/A – Zsíros Akadémia Kőbánya/A 102:63 (33:10; 23:13; 20:17; 26:23)

Ld. Dobos L. 23; Halász K. 8/3; Mezei M. 7; Tóth-Cseri D. 7; Zeisler Á. 5; Fekete N. 5; Szabó L. 4; Ilyés I. 2; Grineusz P. 2; Ruszkai D. -; Mikics M. –

statisztika

NKA Pécs/A – Zsíros Akadémia Kőbánya/A 97:48 (31:9; 22:12; 25:11; 19:16)

Ld. Szük H. 14/3; Zeisler Á. 14/3; Fekete N. 9; Ruszkai D. 5; Szabó L. 3/3; Mezei M. 2; Dobos L. 1; Szántó S. -; Kovács K. -; Mikics M. -; Ilyés I.

statisztika