U16/A FIÚ – HA MINDIG ILYEN ELÁNNAL MEGYÜNK, MÉG JÓL IS JÁRHATUNK

(Nemzeti Fiú Kadett Bajnokság rájátszás – 1-8. helyért)

Az első 4 percet nagyon jól elkaptunk, 9:2-re úgy vezettünk, hogy a hazaiak nem dobtak jól, ezt mi kihasználtuk. Tudható volt, hogy azért fel fognak zárkózni, így kapaszkodni kellett. Sajnos az első félidőben mindent meg lehetett tenni, rengeteg helyzetben néma síp volt. Ahogy tudtam küzdésre és kemény játékra ösztönöztem a srácokat, ami sok esetben sikerült is, ellenfelünknek ez már annyira nem tetszett, amit meg tudok érteni, hiszen jobb adni mint kapni. A második félidőben már jöttek a fújások, de ez már késő volt, mert a két csapat agyba-főbe verte egymást, csoda hogy egyik oldalon sem sérült meg senki. Szakmailag egy teljesen értelmetlen mérkőzést játszottunk, mert semmi másról nem szólt, csak hogy ki tud nagyobbat odavágni a másiknak. Mi megpróbáltuk az edzésen tanultakat alkalmazni, de amikor 40 percen át büntetlenül ütve van a labdavezető és egyébként mindenki más is, elborulnak a fejek. Pozitív, hogy a keletkezett helyzetre, nagyon harcosan reagált a csapat, nem hagytunk magunkat legyűrni, de kosárlabda szemszögből ez egy borzalmas mérkőzés volt. Nem vagyunk még abban az állapotban, hogy egy ilyen meccset megnyerjünk, de edzőként lehangoló volt megélni, azt amit hagytak a pályán. 27-32 lett a faultarány, de simán volt 45-50 is mind a két oldalon és az aprót bele se számoltam, mert azért mégsem lehet mindent lefújni. A visszavágó egy sokkal jobb meccs lesz, ahol remélem a kosárlabda tudás kerül előtérbe. Gratulálok a csapatomnak, mert megmutatták, hogy igenis van bennük tűz, csak nagyon fel kell piszkálni őket!

MAFC KA/A – Zsíros Akadémia Kőbánya/A 75-59 (15-12, 21-21, 21-8, 18-18)

Eszenyi P. 15/3; Csorba T. 8; Stumpf M. 8; Demeter L. 8/3; Horváth B. 4/3; Pelle P. 4; Nagy Á. 4; Lautner E. 3; Haár G. 2; Majsai D. 2; Lányi Z. 1; Varga Cs. –

statisztika