KŐBÁNYAI DARAZSAK
ZSÍROS AKADÉMIA KŐBÁNYA

KŐBÁNYAI DARAZSAK
ZSÍROS AKADÉMIA KŐBÁNYA
U14 LEÁNY – OTTHON A CSATAMEZŐN
(Nemzeti Serdülő Bajnokság)
Az utolsó országos fordulóra felkészültünk, és már nagyon vártuk. Az újbudai lányok ellen jó felfogásban játszottunk, és sikerült egy jó tempót diktálnunk. Aki csak az eredmény alakulását nézte, azt gondolhatta, hogy ez egy tükörsima győzelem volt a számunkra. Ráadásul a játékpercek és a pontok eloszlása is (mindenki dobott pontot) ezt támaszthatja alá. A valóság viszont az, hogy annyi közeli dobást és helyzetet rontottunk el, hogy a meccs után 5 percig csak azt számoltam, hogyan lett nekünk 84 pontunk. Olyan van, hogy valakinek nem megy annyira és hibázik, de hogy senki nem képes bedobni egy ziccert sem, az több mint meglepő. Azért azt elismerem, hogy nem volt annyira könnyű feltörni a védelmünket, és a nagy tempó miatt tényleg rengeteg helyzetet dolgoztunk ki. Talán ezért sem tudott igazán megközelíteni minket az ellenfelünk. Illetve Balogh Dóri teljesítménye kiemelkedő volt nálunk. Pontokban, lepattanókban és vezér szerepben egyértelműen kiemelkedett a csapatunkból. Gratulálok a BEAC csapatának, mert a legutóbbi találkozásunk óta egyértelműen léptek előre, de azt gondolom a győzelmet azért megérdemeltük. Voltak ügyes és jó momentumok is (gólpasszok, labdaszerzések, indulások stb…), de egyáltalán nem voltunk elégedettek. Sőt! Tulajdonképpen nyertük a kötelező meccsünket egy meggyőző különbséggel, mégsem tudtunk egy picit sem örülni, mert mentálisan teljesen leépítettük magunkat. Nagyon szomorúak voltunk a mutatott kép miatt, és még hátra volt az országos bajnok elleni találkozónk.
Zsíros Akadémia Kőbánya/A – BEAC-Újbuda KA/A 84-59 (26-7,18-20,22-12,18-20)
BALOGH 14, BARTHA 12, ANGYAL 12, HORVÁTH 11, VIDA 10, Fülöp 6, Jakobcsics 6, Dudás 4, Rózsa 4, Juhász 2, Szaniszlai 2, Pásztor 1

Nem tudtam, hogy kinek mi jár a fejében a meccs előtt, és mennyi maradt bennünk a délutáni rossz élményekből, de az esti találkozóra egy célunk maradt. Kivívni a tiszteletet! Az országos bajnokkal játszunk, akik veretlenek idén is és ráadásul az Ő hazai pályájukon. A történetünkhöz hozzátartozik, hogy nemrég találkoztunk a Csatával egy edzőmeccsen, ahol azért kicsit sikerült megrángatni a bajszukat egy szoros győzelemmel. (Természetesen tudjuk, hogy egy edzőmeccs eredményéből nem lehet végleges következtetéseket levonni, de számunkra azért lelkileg számottevő volt.)
Az első perctől érződött, hogy a délután már nincsen. Ez már nem az a Csapat! Jöttek a hibáink is, de nagyon szívósak voltunk a védekezésben és mindig javítottunk! Nagyon jó dinamikával és szerkezettel játszottak az első negyedben az angyalföldi lányok, és néhány rossz megmozdulás eredményezhetett volna egy tetemesebb különbséget is. De valahogy nem nőtt az előnyük. Ott voltunk rajtuk. Hatalmasat melóztunk. A negyed végére ott volt a lehetőségünk, hogy megfordítsuk az eredményt. És jött 3 hiba. (Kihagyott közeli, eladott labda, elszalasztott védő lepattanó). 10 perc után 5 pont oda, ami nem sok, de ez most nagyon fájt. A második negyed elejét 6(!) elszórt labdával kezdtük. Itt úgy éreztem vége lesz a meccsnek, mert ezt egy ilyen csapat ellen nem lehet elbírni. De elbírtuk. Nem nőtt az előny, mert védekezésben és lepattanózásban tényleg extrát hoztunk. Rózsa Dorina tartást adott a csapatunknak és mindenki egy fokozattal feljebb játszott. Amikor vége lett a negyednek a táblán mínusz 4 pont állt. Nem hittem a szememnek, hogy 1 ponttal még nyertük is ezt a 10 percet. A félidő után nem is igazán foglalkoztunk a pontokkal, csak azt akartuk, hogy maradjon ugyanez az eltökéltség és legyen meg ez a harc, ami eddig is. A második félidőt már „Otthon” játszottuk. Nem a pálya változott meg. Mi „Munkás” Csapat vagyunk, akik a harcban érzik otthon magukat. Ráadásul a Szüleink olyan hangulatot teremtettek, ahol minden jó megmozdulásunk felértékelődött. Mindenki hozzátett valamit. Jakobcsics Jázmin a héten tompa volt, és a BEAC ellen sem villogott. Valószínűleg erre a 40 percre tartogatta azt a bombát, amit az egész héten gyúrt. Olyan dinamikával és elszántsággal játszott, amit öröm volt nézni. Juhász Blanka mindössze 1 pontot dobott, de hihetetlen, hogy mi munkát végzett és mennyire fontos volt a jelenléte a pályán. Horváth Bia nagyon nehéz feladatot kapott, de végig fáradhatatlanul gyűrte az ellenfelét. Dudás Viki és Bartha Fanni mezőnymunkája szintén példaértékű. Angyal Málna szerepe döntő volt mindvégig. Vida Bella sokkal hatékonyabban védekezett, mint eddig bármikor, és azért előjöttek az ötletes megoldások is a támadásokban. A hétvége legjobbja azt hiszem Balogh Dóri volt. Ezen a meccsen is rendkívül stabil hátországot biztosított nekünk, és mellette most lepattanót szedni nem igazán lehetett.
Az utolsó percekig kiélezett volt ez a párharc és 3 pont mínusz volt alig 2 perccel a vége előtt. Jött egy Vida Bella gól és utána egy szerzett labda és egy Dudás Viki büntető. 47-47. Sajnos utána szabálytalankodtunk, de egyik büntetőt sem dobta be az ellenfelünk. Lassan az utolsó perc volt hátra és döntetlen. Jött egy tökéletes betörés és egy pontos kiosztás Dóri kezébe a sarokban az Ő helyén. És 2 pont már ide. Mire felfoghattuk volna már védekeztünk, és most is megszereztük a lepattanót. Jött az a támadás, amiből még helyzetet se tudtunk kialakítani, csak a támadóidő lejárta előtt odakerült Angyal Málna kezébe a labda a hárompontoson kívül. Az egész hétvége alatt nem dobtuk ennyire biztosan egyik ziccerünket sem, mint ahogyan Ő emelte be ezt a hárompontost. 5 pont ide és 35 másodperc van vissza. Egy védekezés kellett csak. Sajnos egy tökéletes mozgás után megkaptuk mi is azt a hárompontost, amit nem nagyon akartunk. Miután átvittük a labdát egyből faultoltak a hazaiak. 15 másodperc és 2 ide. A sors fintora, hogy ki dobhat? Aki az egész hétvégén nyerőemberünk volt. Balogh Dóri hidegvérrel tette a helyére ezt a két dobást is. 2/2. Itt már világossá vált Mindenkinek. Mi nyertük a rangadót.
Úgy gondolom most hatalmas győzelemmel zártuk a hétvégét. Az is számít, hogy a veretlen országos bajnokot tudtuk legyőzni, de az igazán fontos az volt, hogy kivívtuk a tiszteletet és fel tudtunk állni a délutáni apátiánkból. Ezzel a győzelemmel gyakorlatilag meg is szereztük a kiemelt csoport 2. helyét az őszi fordulókban. Köszönjük a Szülőknek a folyamatos támogatást, és ezt a fergeteges szombat esti hangulatot! Gratulálunk Csajok! Ez szép munka volt!
Zsíros Akadémia Kőbánya/A – Csata DSE/A 54-50 (11-16,9-8,17-14,17-12)
ANGYAL 13/3, VIDA 12, BALOGH 10, JAKOBCSICS 10, Dudás 3, Rózsa 2, Horváth 2, Juhász 1, Bartha 1

