DARÁZSTÖRTÉNELEM

 
 

Fontosabb eredményeink az 1998/1999-es idénytől itt. >>

 

Az 1997-ben alakult Kőbányai Diákok Sportegyesülete azzal a céllal jött létre, hogy a kőbányai általános, majd a középiskolákban tanulók részére a kosárlabda sportágban egy magasabb szintű oktatást biztosítson a 10–18 éves korú lányok és fiúk részére. Ebből merítődött a minőségi kiválasztás igénye és alakult ki egy olyan program, amely egy általános és egy középiskola bevonásával, valamint a Kőbányai Önkormányzat finanszírozásával lehetővé tette a kosársuli indítását. Ez vezetett azután a Zsíros Tibor Kosárlabda Akadémia megalakulásához, amelyet a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 2013-ban akkreditált.

Az elmúlt húsz év tele volt örömmel, csalódással, de mindenekelőtt sok munkával és eredménnyel. Az oroszlánkörmök már négy év után mutatkoztak, hiszen a fiúknál 2001-ben a kadett, 2002-ben az ifi korosztály bejutott az ország legjobb nyolc csapata közé. Még ugyanebben az évben a gyermek csapat budapesti első és országos harmadik lett. 2003-ban leány gyermek csapatunk is bejutott az országos döntőbe, majd 2004-ben a serdülő fiú csapat a klub addigi legnagyobb sikerét érte el: megnyerte az országos bajnokságot. Ez a csapat 2005-ben a kadett korosztályban ezüstérmes lett, majd 2006-ban is országos bajnoki címet szerzett.

Szerencsére azóta is folyamatosan a legjobbak között sikerült tartani a Darazsakat. Az alapok egyre szélesedtek, folyamatosan csíptek is a Darazsak, hiszen az országos versenyeken már nagy hagyományokkal rendelkező klubokat is legyőztünk.

A régiek még emlékezhetnek, hiszen a nevet – egyébként a legelőször együtt edzőtáborozó – gyerekek választották és az ő kívánságuk alapján lett a logó is kiválasztva. Több darazsas kosaras eljutott az élvonalbeli szerepléshez is, a lányok közül Szondi Dóra, Bach Boglárka és Lilik Melinda, a fiúk közül Harazin Tamás, Takács Norbert, Kovács Domonkos és Lepsényi Ádám játszott vagy játszik ma is a legjobbak között.

Először 2001-ben jutottunk az országos döntőbe 1985/1986-os fiú csapatunkkal, az első érmünket pedig a Borkúty László vezette harmadik helyen végző gyermek csapatunk nyerte 2002-ben. A 2002/2003-as bajnoki esztendőtől már az eredményességi füzetet is összeállítjuk, amely minden évben a statisztikák alapján mutatja a kaptárlakók teljesítményét. A következő évben jött az első igazi siker, az ifj. Hajdu Péter és Bencsics Zoltán vezette fiú serdülő csapat országos bajnoki címet szerzett.

A 2004/2005-ös évben az elmúlt évi serdülők kadettek lettek és – bár a végső győzelmet nem tudták kiharcolni – ezüstérmükkel az ország második legjobb csapatává váltak. Ekkor merült fel először egy fővárosi összefogás igénye, hiszen a mieinken kívül a BLF (ahol akkor Hanga Ádám játszott) és a Bp. Honvéd is jó erőket képviselt. Az Iharos Sándor Sport Közalapítványtól anyagi támogatást tudtunk szerezni, így minden adott volt a közös munkához. Sajnos ez a kezdeményezés nem volt túl sikeres és három év elteltével – a finanszírozás megszűntével – elhalt.

2005/2006-ban folytatódott fiaink sikersorozata, kadett csapatunk országos bajnokságot nyert és a Budapest-bajnokságban négy korosztályból háromban (gyermek, kadett, junior) a mieink nyakába akasztották az aranyérmet. Taglétszámunk ebben az évben 120 fővel stabilizálódott.

A következő bajnoki évben sajnos kadett bajnokaink szétszéledtek. Miután a fővárosban nem volt perspektíva, országos bajnok csapatunkból hárman is vidékre igazoltak, ahol sportkarrierjüket jobban tudták megvalósítani. Ebben a bajnoki évben juniorjaink végeztek a legjobban, negyedik helyük bravúrnak számított.

Az ezután következő évek az építkezés jegyében teltek. Próbáltuk újjászervezni a klubot, szélesíteni az alapokat, növelni a sportolói létszámot. E célért, a tehetséggondozás érdekében együttműködési megállapodásokat kötöttünk a kerületi iskolákkal, diáksport-egyesületekkel. Elindítottuk a kenguru-bajnokságot, hogy minél több kisiskolás versenyszerűen ismerkedjen meg sportágunkkal. Bár a bajnokságokban az előző évekhez képest kevesebbet értünk el, de sok diákot sikerült bevonni az egyesületi munkába és elindítottuk a korosztályos képzési programunkat is.

2009/2010-ben egy-két „szűk esztendő” után ismét a legjobbak között versenyezhettek a Darazsak, a lány serdülő csapat a hatodik helyen végzett az országos versengésben. A következő évben pedig a fiú serdülők végeztek az ötödik helyen. Ezután már minden évben meghatározó eredményeket értünk el, U11 és U12-es csapataink részesei voltak az országos jamboreeknak, ami azt jelenti, hogy a főváros legjobbjai között végeztek, serdülő fiú csapatunk minden évben bejutott az országos döntőbe. Kadett és junior fiaink is egyenletesen fejlődnek, a kiemelt bajnokságban való eredmények után az országos bajnokságokban is vitézkednek, valamint a BKGD SE-vel történt megállapodás alapján U20-ban is versenyeznek. Ennek az időszaknak a legnagyobb sikere a tini lányok országos ezüstérme 2017-ben - nem akármilyen mezőny maguk mögé utasításával -, melyet a lányok a serdülő korosztályban 2018-ban megismételtek.

Sportegyesületünk 2010-ben részt vett és nyert egy EU-s pályázaton, amelynek keretében elkezdődött program a kőbányai általános iskolák alsó tagozatainak felső részével (jobbára a negyedikes diákokkal) ismertette és szerettette meg a sportágat. Ekkor kötöttünk együttműködést a Ferencvárosi Torna Clubbal, és e korosztálynak házi versenyek szervezését is elkezdtük. Elkészítettünk egy kiadványt, amelyben az eddigi tapasztalatok alapján felépített tematikát mutattuk be – melyik korosztályban milyen ismeretanyagot kell elsajátítani. A füzet ezen kívül módszertani segítséget nyújtott a gyorsaság és az erő fejlesztéséhez, illetve egy tesztprogramot is tartalmazott.

A következő évben stabilizáltuk fővárosi pozíciónkat, csapataink általában az 1–3. hely valamelyikét szerezték meg, illetve lány csapataink (serdülő, kadett, junior) országos döntőkbe kerültek. Nagy hangsúlyt fektettünk az együttműködő egyesületekkel való közös munkára, programokon való részvételre. A nyári időszakban a különböző korosztályoknak rendszeresen nemzetközi tornákat is szerveztünk. Továbbra is kiemelten kezeltük a tíz évnél fiatalabb gyerekek – mindkét nemben történő – foglalkoztatását, folytattuk a már beindított Kőbányai Kenguru Bajnokságot két csoportban, 15 csapat (150 versenyző) részvételével. A nyolc kőbányai csapaton kívül négy FTC-s, egy szlovák és két kerületen kívüli csapat is szerepel bajnokságunkban.

2013-ban két nagy mérföldkőhöz értünk: áprilisban megkaptuk az MKOSZ-től az akadémiai akkreditációt és elkezdtük a Kőbányai Önkormányzat segítségével és támogatásával, valamint TAO támogatásból a Zsíros Tibor Kosárlabda Csarnok építését. Ez mind az edzéshelyek számának növelése, mind pedig a szakmai munka elismerése tekintetében rendkívül fontos volt egyesületünknek.

2014. augusztus 29-e piros betűs ünnepe egyesületünknek, hiszen a kerület vezetői, támogatóink és Ildikó asszony, Zsizsi bácsi özvegye jelenlétében felavattuk a Zsíros Tibor Kosárlabda Csarnokot, amely hosszú távon biztosít további edzéslehetőségeket sportoló gyerekeinknek, valamint – ettől kezdve – a hétvégi mérkőzések is itt kerültek lejátszásra. Egyesületünk életében lezárult az a szakasz, amit tömegesítésnek nevezhetünk.

A Zsíros Akadémia 2016–2020 közötti programjában már azt a célt fogalmaztuk meg, hogy – kilépve Kőbánya határain, először a szomszédos, majd a távolabbi kerületek bevonásával Dél- és Kelet-Pesten, valamint az agglomerációban – egy erős, nagy létszámú bázisra épülő, meghatározó utánpótlás-nevelő egyesületté váljon a Zsíros Tibor Kosárlabda Akadémia úgy, hogy előtérbe kerül a minőségi képzés, amelynek alapelvei illeszkednek az MKOSZ „Mennyiségből a minőségbe” programjához. Ezáltal kissé szűkítenünk kell a felsőbb korosztályokat, de reméljük, mindenki meg fogja találni helyét, ha máshol nem, akkor a velünk együttműködő egyesületek csapataiban. Fontos cél az is, hogy azok a gyerekek, akik kiemelkednek korosztályukból, olyan lehetőséget kaphassanak, ami a magasabb szintű fejlődésüket szolgálja. A TAO finanszírozás lehetőségével nemzetközi szerepléssel – elsősorban az EYBL rendszerében - is menedzselni tudjuk azokat a tehetséges fiatalokat, akik ebben partnerek és jó kosarasokká akarnak válni. Az akadémia pedig továbbra is motivált, e játékot szerető, jó kosarasokat kíván nevelni. A TAO támogatás bevezetésének jótékony hatása nálunk is érvényesült: több edzéslehetőség, több edző és megduplázódott gyermeklétszám. Ma már 436 igazolt és közel 100 előkészítős kosarassal dolgozunk. Persze nemcsak a sportágat akarjuk megszerettetni és minél több játékost adni a korosztályos Nemzeti és Budapest-válogatottakba,, hanem egészséges, a sportot szerető embereket akarunk nevelni. Fontosnak tartjuk a gyermekek tanulását is, együttműködő oktatási intézményeink lehetőséget adnak arra, hogy a továbbtanulást is tudjuk segíteni. A Kőbányai Önkormányzat segítségével, a TAO és az MKOSZ jóvoltából újabb kosárlabdacsarnok építését kezdtük meg a Harmat 88. sz. Általános Iskola területén, ahol szintén korszerű és jó körülmények között tarthatjuk majd az edzéseket. Mindkét csarnokba beszereztünk egy olyan dobógépet, amellyel magas szintre tudjuk emelni a dobóedzések színvonalát. Elkezdtük ez képzőközpont kialakítását a Dunakanyarba, ahol az iskola vége és kezdete között – elsősorban az alacsonyabb korosztályoknak – szervezünk foglalkozásokat.

2017-ben húszéves jubileumunkat egy egész napos rendezvénnyel ünnepeltük, ahol sok-sok régi játékosunk és edzőnk vett részt és elevenített fel emlékeket. Még ebben az évben elkészítettük a Nemzeti Akadémia akkreditációs eljárását, melynek eredményeképpen az MKOSZ-től 2018-ban megkaptuk a Nemzeti Akkreditált Akadémia címet.

Reméljük, hogy hírnevet szereztünk Kőbányának, és akik támogatásukról biztosítottak, azok nem bánták meg, hogy minket választottak. Büszkék vagyunk arra, hogy elmondhatjuk, meghatározó utánpótlás-nevelő egyesülete vagyunk a magyar kosárlabdának, az egyesületet Kőbánya magáénak érzi, a szülők szeretik, a kerület vezetői támogatják. Szakembereink, edzőink rendelkeznek azzal a tudással, amely szükséges e sportág oktatásához és a nemzeti akadémiai rang megőrzéséhez. Köszönjük a szülők és a szurkolók hihetetlen erőt adó buzdítását, amely pontokban is mérhető. Köszönjük mindazoknak az önkormányzati vezetőknek, szponzoroknak, szakembereknek és szülőknek, akik lehetővé tették, hogy idáig jutottunk, nélkülük nem tudnánk biztosítani a gyerekek sportolási feltételeit. Reméljük, hogy a jó eredményt elért Darazsak büszkék elvégzett munkájukra, a kevésbé sikereseket pedig ösztönözni fogja sikeresebb társaik példája. Bízunk benne, hogy a következő évek elteltével még az eddigieknél is jobb eredményekről, sikerekről tudunk beszámolni.