VÁLOGATOTT ÉLMÉNYEK

 

Írta: szerk.

 

Nyáron akadémiánk három játékosa is meghívást kapott a korosztályos nemzetközi válogatottak edzőtáborába. Az U14 leányok közül Túri Eszter és Nagy Réka, a fiúk közül Hajdu Péter volt tagja a keretnek. Mindkét együttes a már hagyományos Slovenia Ball nemzetközi válogatott tornán vett részt. Eszter sajnos sérülés miatt nem tartatott a lányokkal, de Réka és "Tepi" ott voltak a tornákon. Először a lányokat kérdeztük, bár Eszter esetében sajnos néhány helyen változtatni kellett.

 

Milyen érzés volt, amikor megtudtad, hogy behívtak a szűk válogatott keretbe?

Réka: Nagyon boldog voltam, hogy sikerült a legjobbak közé bekerülnöm.

Eszter: Nagyon vártam, hogy mehessek Sopronba és büszke voltam magamra, hogy engem is kiválasztottak. Örültem a lehetőségnek. Sajnos az edzőtáborban, már nem tudtam részt venni, mert az utazás előtti héten megsérültem, ezért nem utazhattam a kerettel.

Péter: Nagyon boldog voltam, amikor kiderült. Érzésem szerint sokat dolgoztam érte, egyben megkönnyebbülést is éreztem, mert nehezebben lendültem bele az edzésekbe, mint vártam. Mindenesetre köszönöm a lehetőséget Ildikó néninek és stábjának (Váradiné Szarka Ildikó, Bosnyák Jácint és Halmai Norbert - szerk.), valamint korábbi és jelenlegi edzőimnek, Tápai Zsoltnak és Varga Istvánnak, akik szintén sokat tettek ezért a sikerért.

Hogy sikerült a felkészülés a válogatott edzőtáborban?

Réka: Viszonylag kevés időnk volt felkészülni a szlovén tornára, viszont az edzések számához képest egész jól összeszoktunk.

Péter: Ahogy előbb említettem, nehezen indult, de folyamatosan javult a telejsítményem és a végén úgy éreztem van helyem a csapatban. Igyekeztem minden edzésen a maximumot nyújtani.

Edzőid milyen elvárásokat támasztottak Veled szemben?

Réka: Az együtt töltött idő alatt a legjobbat kellett kihozni magamból. A mérkőzéseken meg volt adva, hogy éppen védő, vagy támadó feladatokat kell ellátnom.

Péter: Konkrét elvárás nem volt. Folyamatosan próbálták kihozni belőlünk a legjobbat. A magam részéről egyre több bizalmat éreztem, igyekeztem ezt meghálálni. Motiváltak minket a jobb tejesítményre. A legfontosabb az volt, hogy küzdjünk, hajtsunk, bárki is jön velünk szembe. Sokat beszélgettünk arról, hogy milyen is az, ha valaki a hazáját képviseli.

Mennyire sikerült beilleszkedned a csapatba?

Réka: Nagyon jól megértettük egymást a lányokkal, sikerült új barátokat szereznem. Úgy érzem szuper társaságot alkottunk.

Péter: Szerintem ez a része elég jól sikerült. Bő tíz napig voltunk összezárva, a csapategységgel nem lehetett gond. Elég jól megismertük egymást és rengeteg sztori kerekedett.

A Slovenia Ball tornán pályára léptél a nemzeti válogatottban. Kérlek értékeled a csapat és a saját teljesítményed.

Réka: Büszke vagyok arra, hogy sikerült a harmadik helyet megszereznünk. A saját teljesítményemmel időnként meg voltam elégedve.

Péter: Nehéz értékelni a csapat teljesítményét. Volt kiemelkedően jó és volt gyenge is. Az biztos, hogy az ellenfeleink nagyon erősek voltak és szerkezetben is fölénk nőttek, nagyon nehéz volt felvenni a versenyt. Személy szerint az első három meccsen jól alakultak a dolgaim, szerintem jól játszottam. Sajnos a negyedik meccsen sérülést szenvedtem az elején és a következő mérkőzést is ki kellett hagynom. Az utolsón már kiestem a ritmusból és nem tudtam jó teljesítményt nyújtani.

Bár a sérülésed miatt nem léptél pályára a nemzeti válogatottban, követted-e a mérkőzéseket, mi a véleményed csapattársaid teljesítményéről?

Eszter: Ahogy tudtam, követtem a mérkőzéseket. Büszke vagyok a csapattársaim teljesítményére és sajnálom, hogy nem tudtam segíteni a helyszínen is nekik, de igyekeztem távolról is támogatni őket.

Mikor látunk legközelebb a pályán, mit mondanak az orvosok?

Eszter: Ha minden jól megy, akkor szeptember végén újra 100 százalékos munkát végezhetek a klubcsapatomnál.

Szerinted melyik mérkőzésen nyújtottad a legjobb teljesítményt?

Réka: Bulgária ellen nyújtottam a legmeggyőzőbb teljesítményt szerintem.

Péter: A macedónok elleni mérkőzésen, mert ott egyrészt nyertünk, másrészt a csapat teljesítménye is kiváló volt.

Mi volt a tornán a legemlékezetesebb élményed?

Réka: Amikor az utolsó előtti este az összes csapattal együtt lehettünk egy medencés partin. Az nagyon jó élmény volt, hogy ennyi tehetséges kosarassal együtt lehettem és jól érezhettem magam.

Péter: Ez egyértelmű. Fantasztikus érzés volt a magyar válogatott tagjaként hallgatni és énekelni a himnuszt a mérkőzések elején. Egészen különleges érzés volt összeizadni a címeres mezt.

Véleményed szerint miben erősebb és miben gyengébb a magyar mezőny a nemzetközihez képest?

Réka: Sokkal gyorsabbak vagyunk, mint a legtöbb csapat, és a magasabb posztokon lévő játékosaink is labdabiztosabbak, mint a nemzetközi mezőny nagy része. Azonban bizonyos országok csapatai jobb kondicionális képességekkel rendelkeznek, mint mi.

Péter: Ellenfeleink fizikai fölényét meccsről meccsre megtapasztaltuk. Sokkal gyorsabban, elszántabban csináltak mindent. Ebben nekünk sokat kell fejlődnünk. Szerintem technikailag nem voltak jobbak, de fizikailag mindenképpen.

Mik a további terveid, mit kell tenned azért, hogy még jobb teljesítményt érj el és mit szeretnél elérni a Darazsakkal?

Réka: Szeretnék jobban védekezni és pontosabban dobni. A klubcsapatommal szeretnék megint országos döntőt játszani, és megnyerni azt.

Eszter: Edzésen ugyanolyan keményen igyekszem dolgozni mint eddig. Jövőre már a kadett bajnokságban szerepelünk. Meg kell tennünk mindent azért, jó eredményt érhessünk el. Szeretnénk a tőlünk telhető legjobb eredmény elérni. Újra szeretnék lehetőséget kapni a magyar válogatottban és ezért mindent meg fogok ismét tenni.

Péter: Még többet edzeni, még többet dolgozni. A tornán önmagamhoz képest jól védekeztem, figyeltem rá, mert ez nagy gyengeségem. Ebben kell a legtöbbet javulnom. A csapatommal szeretnék minél több jó meccset játszani és bejutni az országos bajnokság döntőjébe. Egyénileg szeretnék elsőévesként ebben nagy szerepet vállalni és meghatározó tagja lenni a csapatnak. Remélem lesz lehetőségem nemzetközi szinten is bizonyítani.